A leghíresebb magyar labdarúgóról a leghíresebb magyar képregényrajzoló készített látványos albumot

A leghíresebb magyar labdarúgóról a leghíresebb magyar képregényrajzoló készített látványos albumot. Futaki Attila dolgozott mások mellett a Disney-nek és a New York Timesnak, a Tallai Gábor íróval közösen jegyzett új kötete pedig az Aranycsapat világhírű kapitányának állít emléket.

– Puskás Ferenc leginkább Petőfi Sándorhoz hasonlítható, mindketten igazi rock and roll sztárok. Hiszen akárcsak a költő, a focista is fiatalon varázsolta el mindenki szívét, nemzetközi legendává vált, összeforrt az alakja a szabadságvággyal, és Kambodzsától Lengyelországig éppúgy ismerik a nevét – mondta Schmidt Mária a 10 – A Puskás című képregény bemutatóján. A Terror Háza Múzeum főigazgatója, a kötet szerkesztője hozzátette: Futaki Attila és Tallai Gábor közös műve azt a csodát akarja bemutatni, amely éppen akkor érte hazánkat, amikor a legjobban ki voltunk éhezve a sikerre és meghatározó, felemelő közösségi élményekre. A trianoni békeszerződés, a két világháború szörnyű traumái és a szovjet megszállás után jött az Aranycsapat, és megmutatta a világnak, hogy a magyarokat nem lehet leírni, a legnagyobb reménytelenségben is képesek vagyunk talpra állni.

Mesés karrier

Nem csupán az album címszereplője futott be hazánkban egyedülálló nemzetközi karriert, hanem rajzolója, Futaki Attila is, aki dolgozott mások mellett a Disney-nek, az amerikai GQ Magazine-nak és a New York Timesnak. Pedig tizenkét éves koráig kizárólag a filmek érdekelték, ez akkor változott meg hirtelen, amikor Olaszországban élő nővérének a barátja megajándékozta egy Pókember-képregénnyel. Korábban is találkozott már a szuperhőssel, de mivel a kilencvenes években nálunk sokéves késéssel jelentek meg a nemzetközi kiadványok, a meglehetősen avíttnak ható füzetek nem igazán ragadták magukkal. Nem úgy, mint a friss olasz példány dinamizmusa, részletgazdagsága és izgalmas karakterei, amelyek annak ellenére is lenyűgözték, hogy egy szót sem értett a szövegből. Mivel Magyarországon soha nem volt különösebben komoly hagyománya a műfajnak, Futaki később a Magyar Képzőművészeti Egyetem mellett elvégezte a firenzei nemzetközi képregényiskolát is. Ez a kapcsolatépítés szempontjából sem volt rossz döntés: 2008-ban debütáló szerzői albumára, a különleges hangulatú Spirál című sci-fire rögtön lecsapott egy francia kiadó. Eleve mesésen induló karrierjét aztán nem sokkal később egy véletlen találkozás indította be igazán. A San Diegó-i Comic Conon, a világ legnagyobb képregényes, filmes és videójátékos fesztiválján megismerkedett Robert Venditti képregényszerzővel, aki éppen forgatókönyvet készített Rick Riordan több mint hatvankilencmillió példányban elkelt Percy Jackson és az olimposziak című fantasy-bestsellerének adaptációjához, és ehhez keresett rajzolót. Futaki Attila papírra vetett egy kétoldalas próbamunkát, a regénysorozat írójának kisfia pedig éppen ezt találta a legjobbnak a sok rajz közül. Futaki Attila végül három albumot is készített a több hollywoodi blockbusterben is feldolgozott könyvciklusból, innentől kezdve pedig egymást követték a felkérések. Együttműködött a Batman- és Stephen King-adaptációkat jegyző Scott Snyderrel a Severed című horrortörténeten, feldolgozta Conan, a barbár egyik kalandját, és a New York Times főszerkesztőjének kérésére is illusztrálta az újság egyik cikkét.

Budapest angyala

Hogy mekkora volt munkáinak a hatása, jól érzékeltetik az általa felsorolt példák.

– Egy amerikai tanárnő nemrég azzal keresett fel, hogy interjút készítsen velem az iskolai újságba, mert egy körkérdésre az egyik gyerek azt felelte, hogy én vagyok a példaképe. Szintén a közelmúltban egy tizenkét éves kissrác elpostázta a Percy Jackson egyik kötetét, arra kérve, hogy küldjem neki vissza dedikálva. A számtalan hasonló levél hatására egyszer csak rádöbbentem, hogy ez a generáció még meg sem született, amikor az albumsorozaton dolgoztam, és ha minden jól alakul, a munkáim így talán túlélhetnek engem – mondja Futaki Attila. Bár élvezettel dolgozik a nagy tengerentúli franchise-okon, képtelen annyira kötődni egy-egy előre megírt karakterhez, mint az általa megálmodott figurákhoz. Ráadásul Amerikában a szerzői jogok minden esetben a kiadót illetik, egy sorozatot bármikor átadhatnak egy másik rajzolónak, aki utána kénye-kedve szerint alakíthat a szereplőkön. Európában viszont minden jog az alkotóé, elég csupán az Asterixre gondolni: a gall harcos a legfrissebb füzetekben is hajszálpontosan úgy néz ki, amilyennek a tavaly elhunyt Albert Uderzo 1959-ben kitalálta. Az öreg kontinensen ráadásul a művészi szabadság is jóval nagyobb, Futaki Attila pedig szereti belecsempészni a munkáiba a színeiben és karakterisztikájában komor kelet-európai stílusvilágot. Ezért volt külön öröm számára, hogy a közelmúltban ő illusztrálhatta a francia Alexis „Matz” Nolent Kivarrt című krimijét, amelyben fontos szerepet kap egy magyar származású tetoválóművész és taxisofőr is.

Régóta vágya volt hazai történeten is dolgozni, amire sokáig már csak azért sem adódott lehetősége, mert itthon a kiadók alapvetően elzárkóznak minden olyan képregényötlettől, amely nem valami neves mozifilmen alapszik. Végül régi barátja, Tallai Gábor író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója kereste fel egy 1956-os forradalomról szóló képregény forgatókönyvével. A 2017-ben megjelent Budapest angyala egy szabadságharcosról szól, aki a megtorlás idején Amerikába emigrál, majd évtizedekkel később visszatér, hogy bosszút álljon a bajtársait meggyilkoló orosz tiszten. A francia és – hamarosan olasz nyelven is – kiadott kötet óriási sikere garanciája lett a folytatásnak.

Forrás:

Demokrata.hu