Tényfeltáró könyv jelent meg a Soros-birodalomról

A XXI. Század Intézet kilenc munkatársa által írt, most megjelent kötet Soros Györgynek a közép- és kelet-európai térségben folytatott befolyásszerzési tevékenységét mutatja be, 1984 és 2020 között, mintegy 400 oldalon. A magyarhirlap.hu könyvajánlója.

A Schmidt Mária főigazgató által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány fenntartásában működő XXI. Század Intézet az idei év elején Új Idők címmel könyvsorozatot indított, mely által „hazai szerzők gondolatainak közrebocsátásával kíván hozzájárulni a magyar politikai gondolkodás megújításához”. A sorozatszerkesztő Békés Márton történész-politológus, az Intézet igazgatója. A sorozat első eleme G. Fodor Gábor politikai filozófus, politológus, az Intézet stratégiai igazgatójának Az Orbán-szabály – Tíz fejezet az Orbán-korszak első tíz évéről című nagysikerű könyve volt, amelyet mostanáig háromszor kellett újranyomtatni, s eddig több mint 10 ezer példányban kelt el.

Az így elkészült kötet dokumentatív igénnyel és bizonyító erővel mutatja be Soros György összesen 18 közép- és kelet-európai országban folytatott 1984-2020 közötti tevékenységét, közép-ázsiai és egyesült államokbeli kitekintéssel kiegészítve. A regionális elemzéseket és országportrékat 220 tételből álló jegyzetapparátus, kronológia, fogalommagyarázó szótár és ötoldalas névmutató egészíti ki, valamint 22 darab, harmadrészben archív fotó kíséri.

A magyar kormány szuverenitásvédő harca 2015-ben ütközött igen látványosan a Soros-birodalom ellenállásába, amikor az illegális migrációt az Orbán-kabinet határvédő intézkedésekkel tartóztatta fel.

Majd következett a bevándorlással kapcsolatos népszavazás kiírása, az átláthatatlanul működő „civil” szervezetek transzparenssé tételéről szóló törvény elfogadása és a Közép-európai Egyetemnek (CEU) a hazai felsőoktatási szabályok elfogadására való rábírása. Azóta Soros hadban áll Magyarországgal.

A küzdelem azonban jóval korábbra megy vissza: Antall Józsefnek, sőt Horn Gyulának is meggyűlt vele a baja, de földrajzilag is jóval szélesebb a frontvonal, hiszen a „Soros-birodalom”, ahogyan imperátora nevezi, egész Közép- és Kelet-Európát be akarja kebelezni. Immár lassan 40 éve.

A kötet hátsó borítóján olvasható szöveg így hangzik: „Az Operation Soros , vagyis a Soros-hadművelet olyan nyílt és fedett akciók sokaságából áll, amelyek alapvetően meg akarják változtatni a közép- és kelet-európai térséget. A Soros-birodalom története a ’80-as évek derekán indult és ma is tart. Mindent fel akar számolni, alá akar ásni, amiért a 20. században milliók ontották a vérüket: a demokráciát, a szabadságot, az önrendelkezést és a nemzeti szuverenitást. Az egész világot behálózó szervezetei mostanra identitásunk alapjait is meg akarják rendíteni. Át akarják nevelni a gyermekeinket, szét akarják rombolni a családjainkat, el akarják venni a hazánkat.”

Ezért kapta a könyv a plasztikus és egyúttal a közismert Soros-tervre is utaló A Nagy Terv címet. Az alcím (A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában) pedig arra utal, hogy Soros György maga jelentette ki 1993 végi, közép- és kelet-európai körutazása bukaresti állomásán a vele tartó amerikai riporternek: „Nyugodtan írja csak azt, hogy ami egykor szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett.” Azt a törekvését, hogy a nemzetközi birodalmak egymást követő uralma helyett a térségben élő nemzetek függetlenek, szabadok és demokratikusak legyenek, segíti elő ez a könyv is.

A kilenc tematikus fejezetből álló kötet előszavában Békés Márton történész PhD, politológus, a Kommentár folyóirat főszerkesztője és a XXI. Század Intézet igazgatója  rámutat: a  XXI. Század Intézet fehér könyvet, azaz dokumentáló kötetet készített Soros György és az általa irányított nemzetközi NGO-hálózat, a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations, OSF) közép- és kelet-európai tevékenységéről. A lehető legtágasabban értelmezve a földrajzi térséget, azaz Lengyelországtól Magyarországon át Albániáig és az egykori Csehszlovákiától kezdve a mai Ukrajnán keresztül Grúziáig – sőt, az egész posztszovjet térségre kiterjedve – tekintjük át, hogy a ’80-as évek derekától napjainkig bezárólag milyen nyílt és fedett tevékenységet fejtett ki a nemzetközi tőzsdespekuláns.

Az orwelli évszám akár a véletlen műve is lehetne, ha nem ebben az évben egyeztetett volna magyarországi alapítványalapítási szándékáról az amerikai tőzsde hírhedt spekulánsa a Magyar Népköztársaság (a Rákosi-korban a hírszerzésnek dolgozó) washingtoni nagykövetével, majd hagyatta volna jóvá azt Aczél Györggyel, mégpedig egy-két négyszemközti találkozón. A „magyar támaszpont”, ahogy azt Soros nevezte, később is kitüntetett szerepet játszott abban a folyamatban, amit tíz évvel a budapesti alapsejt létrehozása után csak úgy hívott: a „szovjet birodalomból Soros-birodalom lett”.

Az elkövetkező negyedszázadban a Soros-birodalom új tartományokkal (Albánia, Grúzia, Macedónia, Ukrajna) bővült, míg másutt élénk ellenállást váltott ki a legkevésbé sem transzparens és főképpen nem demokratikus szerepe, amely minduntalan az indirekt befolyásszerzés és a közvetett hatalomgyakorlás jegyében állt. A mögöttünk hagyott évtized második felében, éppen Magyarország kormányával az élén, politikai vita indult a „nyílt társadalom” homályos elméletéről és rejtett gyakorlatáról, pontról-pontra felfedve annak hátterét és kedvezményezetti körét. Ez a könyv összefoglalja és tényadatokkal, szempontokkal, összefüggésekkel bővíti azt a beszédet, amit a nemzeti és demokratikus erőknek folytatniuk szükséges a függetlenség és az önrendelkezés – rosszabb esetben – visszaszerzése, a mi esetünkben pedig megóvása, sőt bővítése érdekében.