Milyen volt a társasági élet József nádor idejében? Milyen szerepet játszott a nádor a korabeli tájépítészetben vagy a könyvkiadásban és milyen politikai pályát járt be? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adnak a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) gondozásában megjelent József nádor, az újító I-II. című tanulmánykötetek.
A reformkorra mint egy derűs, megkérdőjelezhetetlen időszakra tekintünk vissza, amelyben megszületett a modern főváros, az ország pedig elindult a modernizálódás útján. Ennek a korszaknak a kulcsfigurája volt József nádor, aki fél évszázadon át irányította ezt a békés építkezést. A korszak szimbólumává vált, egy állandó és kétségbevonhatatlan kapocs volt a Habsburg Birodalom és Magyarország népei között, alakja mégis kimaradt a reformkor emlékezetéből. Ennek egyik oka lehet, hogy éppen halála után egy évvel tört ki az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc. Ezt követően pedig a nemzeti emlékezet inkább a szabadságharc mártírjai felé fordult, akik a későbbiekben is szerepet kaptak az ország sorsának formálásában – foglalja össze a kötet előszavában Őze Sándor történészprofesszor, egyetemi tanár a kiadvány szerkesztője.
A két tanulmánykötet lineárisan felépítve mutatja be József nádor életét és politikai pályáját. Az első könyv kitér a nádor magánéletére, a korszak társasági életére, az 1809-es hadjáratra, a tisztképzésre és még a nemzeti tisztképzésre is, amelyben szintén kiemelkedő szerepe volt a nádornak. A kötet ezen részében kapott helyt Csorba László tanulmánya, amelyből megtudhatjuk, hogy a későbbi nádor, Habsburg–Lotaringiai József Antal János Keresztély néven látta meg a napvilágot 1776. március 9-én Toszkánában, Lipót toszkánai nagyherceg és felesége, a Bourbon-családból származó Mária Ludovika spanyol infánsnő kilencedik gyermekeként. Firenzében nőtt fel és tanult a felvilágosodás pedagógiájának szellemében, amely nem csupán a nyelvek ismeretét, de a tisztességes szakma elsajátítását is megszabta. József nádor a kertészkedés-füvészkedés terén kapott elméleti és gyakorlati oktatást, míg testvérei közül Ferenc az esztergálás, János az órák mestere lett, Sándor Lipót pedig a vegyészethez értett. Apja, II. Lipót néven lépett trónra 1790-ben, József ekkor került fel Bécsbe. A nádor József bátyja, Sándor Lipót lett, aki azonban 1795-ben egy súlyos balesetben meghalt, az új nádor pedig az alig tizennyolc éves József lett, akit az országgyűlés 1796. november 12- én választott meg.
Hivatását imponáló tudással és ügyességgel, változatossággal, szívóssággal, ötletes kompromisszumkészséggel gyakorolta az örökké átalakuló körülmények között. Megismerte és megszerette a magyar világot – ebben sokat segített, hogy jól értette és alapszinten beszélte is a nyelvet. A maga részéről is elősegítette a magyar mint hivatalos nyelv térhódítását, és sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda fejlesztéséért.
Hogy milyen sokat tett az ország korszerűsítéséért az a kötet második feléből derül ki, ahol megismerhetjük József nádor tájépítészeti tevékenységét, a Szépítő Bizottmány élén végzett munkáját, amelyben Pest-Buda fejlesztéséért dolgozott, valamint bepillantást nyerhetünk a hazai könyv- és folyóiratkiadásban betöltött szerepébe és az országgyűlésben végzett munkájába is.
A kétkötetes alkotás a nádor születésének 250. évfordulójának alkalmából jelent meg, és a 2023–2026 között megrendezett József nádor emlékév és programsorozat nyitányaként „Egy modern fővárosért!” – József nádor és Pest-Buda címmel tartott tudományos konferencia előadásait tartalmazza.
A József nádor, az újító hiánypótló alkotás, hiszen azt a nagyon sokrétű tevékenységet mutatja be, amely a nádor személyéhez kötődött, és amely a mi életünket is befolyásolja mind a mai napig.
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
Szerkesztette: Őze Sándor
A József nádor, az újító I-II. című kötet elérhető a Terror Háza Múzeum webshopjában:
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/jozsef-nador-az-ujito-i-ii/