Ne higgy a Sorosnak!

Egy most megjelent, a Soros-birodalom működését feltáró könyv int minket erre. A 888.hu könyvajánlója. 

Milyen szép is az, ha az ember kritikátlan. Kinyitja például az Open Society Foundation oldalát, és azt találja Soros Györgyről, hogy „George Soros is one of the world’s foremost philantropist”. Soros tehát filantróp. Ugyan ki is haragudhatna egy jótékony lélekre, aki milliárdos létére pénzét nemes célokra fordítja, és egy csodálatos globális nyitott társadalom létrejöttén munkálkodik. Hála jár neki, nem pedig átok.

Ha az ember csak ennyit lát, nem csoda, ha megvakarja borostás állát, és somolyog: na, ezek megint sorosoznak. Kitalálták maguknak ellenségnek. Jobb nem jutott eszükbe.

Soros nagy kópé. Mindent megtett azért, hogy csak ennyit lássunk belőle. Jó sokáig nem volt látható. Csak hallottunk róla, csak elbeszélték nekünk mások, hogy milyen nagyszerű ember, mennyit segít, és hogy hol tartanánk mi, nyomorult posztkommunista közép- és kelet-európaiak Soros nélkül. Hol? Hát sehol.

Aztán az öregúr, hogy hogy nem, vitába keveredett a magyar miniszterelnökkel.

Orbán azt találta mondani, hogy Sorosnak van egy terve. A tervet Soros írta. Ez a tehetséges magyar ember nagyon is létezik, szándékai és céljai vannak, és ezek megint csak, hogy, hogy nem, ellentétesek a magyarok céljaival. Ezeket mi tehát nem akarjuk. Ezért meg kell állítani Soros Györgyöt. Stop Soros.

Az öregúrnál erre elszakadt a cérna. S bár hosszú évtizedekig ügyeskedett azon, hogy láthatatlan maradjon, erre már kidugta a vízből a fejét a filantróp kópé. Hiába kérdezték csatlósai, hogy milyen terv? Nincs itt semmiféle terv. Milyen Soros? Képzelődünk. Maga George Soros lépett fel a pástra, és megvillantotta rejtett fegyverzetét.

Adott tehát egy Isten-komplexussal rendelkező, messianisztikus nézetekkel megáldott filozófus, aki ráadásul milliárdos. Pénze, befolyása révén a világ egyik legnagyobb hatalmú embere, de egészen bizonyosan a legnagyobb hatalmú „filozófusa”. A filozófus célja azonban nem a világ megértése, hanem a világ megváltoztatása. Erre tette fel az életét, ezért építette ki világméretű birodalmát.

A XXI. Század Intézet pedig elhatározta, hogy jegyzőkönyvet vesz fel, más szavakkal fehér könyvet (white paper), azaz dokumentáló kötetet készít Soros György és az általa irányított nemzetközi NGO-hálózat közép- és kelet-európai tevékenységéről. A Békés Márton által szerkesztett kötet mintegy 400 oldalon keresztül vizsgálja, tárgyalja, elemzi, dokumentálja és ezáltal feltárja, hogyan is működik az úgynevezett Operation Soros, az öregúr által levezényelt nyílt és fedett akciók sokasága.

A könyv bemutatja, hogy a Soros-birodalom története a ’80-as évek derekán indult, és ma is tart, célja a fennálló megváltoztatása. A szerzők részletesen tárgyalják, hogy bár senki nem hatalmazta fel Sorost, ő kéretlenül is beavatkozik a szuverén államok belpolitikájába. Vagy ott avatkozik be, ahol instabilitás van, vagy úgy avatkozik be, hogy instabilitást hoz létre. A zűrzavar ugyanis kedvez kedvenc időtöltésének: a pénzügyi és politikai spekulációnak. A Soros-birodalom tehát a társadalmi béke kiemelten fontos értékeként számon tartott stabilitás ellensége. Mint ahogy a szuverenitás ellensége is. Hogy mi legyen egy adott országban, azt a tőzsdespekuláns szerint jobb, ha nem megbízhatatlan választópolgárok, hanem ő maga dönti el. Kívülről, rejtve, a szuverén akaratot kiiktatva. De az is mindegy neki, hogy milyen társadalmat ver szét, és hol idéz elő politikai káoszt. Éppúgy dollármilliárdokat és hatalmas politikai energiákat fektetett a brexit megakadályozásába, a Trump elleni politikai akciócsoportok finanszírozásába, mint ahogy a „színes forradalmak” (Grúzia, Maldív-szigetek, Ukrajna, Belarusz, Libanon, Tunézia, Egyiptom, Szíria) támogatásába. Soros társadalmi programja tehát „üres”. Nemcsak bármiféle politikai rezsim, hanem mindenféle politikai berendezkedés a célpontja lehet. A demokrácia is.

Az egyes országtanulmányok szépen dokumentálják, hogy Soros a demokrácia alapjául szolgáló értékek ellensége. Sorost nem foglalkoztatja a többségi elv, a választói felhatalmazás, az ellenőrzés, az elszámoltathatóság, a népszuverenitás gondolata. Soros tehát „üres”: érzéketlen a demokratikus elvekkel szemben. Mint ahogy „üres”, érzéketlen a liberális elvekkel szemben is. Miközben csupa olyan nagy elvet ír fel a zászlóra (igazságos, nyílt társadalom; transzparencia; alapvető emberi jogok; jogállam), amellyel szemben a korszellem értelmében nem lehet menni, mert ezek kétségbevonhatatlanul pozitívnak számítanak, addig a valóságban a Soros-birodalom nem harcol transzparensen, a Soros-hálózat sokszoros személyi átfedésekkel, zavaros módon, átláthatatlan pénzügyi manőverekkel és indirekt módszerekkel operál (Soros iróniájáról árulkodik, hogy Transparencynek nevezte el a saját intézetét).

Hogy nézzük egy kedvelt liberális toposz, a kisebbségi jogok kérdését: míg Soros Észak-Macedóniában az albán kisebbség jogai mellett áll, addig Ukrajnában egy olyan rendszert támogat, amely a kisebbségi jogok ellen lép fel. Neki ugyanis nem a kisebbség jogai számítanak, hanem a zavarkeltés. Hogy arról már ne is beszéljünk, hogy a liberális és demokratikus társadalmak alapvető értéke a törvények uralmának gondolata, mely szerint a törvény mindenkire egyaránt vonatkozik. Soros azonban törvények fölött állónak gondolja magát és intézményeit: bár minden egyetemre ugyanazok a törvények vonatkoznak Magyarországon, a Soros-egyetemre mégsem vonatkozhatnak ugyanazok a törvények.

Soros tehát nem demokrata, nem is liberális, csupán „üres”. Vagy még rosszabb.

El sem tudjuk képzelni.

Ezért született ez a könyv, hogy lássuk, hogy dokumentálva legyen, mit is művelt ez a jóember Lengyelországtól Magyarországon át Albániáig, az egykori Csehszlovákiától kezdve a mai Ukrajnán keresztül az egész posztszovjet térségig bő harminc éven keresztül, egészen napjainkig.

Ha ezt a könyvet elolvasod, te is azt fogod mondani annak, aki Sorosban csak egy filantróp öregurat lát, és a Soros-birodalomról szóló könyvet még nem olvasta, hogy ne higgy a Sorosnak!

A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában. Szerkesztette: Békés Márton. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2021. 394 oldal, 4490 Ft. Szerzők: Békés Márton, Biró András, Deák Dániel, G. Fodor Gábor, Kosztur András, Matyi Tamás, Nagy Ervin, Pogrányi Lovas Miklós, Schmidt Mária.

Forrás: 888.hu