Nemzeti és értékalapú hálózatban gondolkodni

Rendhagyó könyvbemutatónak is nevezhetnénk az eseményt, hiszen amikor a beszélgetőpartnerek azokat a kérdéseket vizsgálták, hogy mi marad utánunk, mi látszik ma a jövőből, melyek az örökölt dilemmák és melyek a sajátjaink, alapvetően Demeter Szilárd A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozatában megjelenő könyvének alaptételei és L. Simon László A megőrzés kultúrája című esszéválogatásának a gondolatvilága szolgáltatta az érvelés fő súlypontjait.

A múlt tapasztalatainak és a jövő adta lehetőségeknek a tárgyalásakor kiindulópont kell hogy legyen a mindenkori jelen. A jelen legfőbb jellemzője Demeter Szilárd szerint, hogy strukturális válságban vagyunk, amire a konjunkturális válaszok nem lesznek elegendőek, azaz máshogyan kell gondolkodnunk. Egyetértünk-e ezzel a tételmondattal? – tette fel a vitaindító kérdést. A beszélgetés során a kulturális tapasztalatcserén alapuló közösségi élet újraindításának a lehetőségei jelentették a legfőbb célt, amivel az az ember, aki valaha kisebb közösségben élt, nyugodt szívvel tud ma is azonosulni.

A kulturális ágazatban fellehető célok összefonódásának számtalan oka van, a panelbeszélgetésen közelebb kerülhettünk ezek megértéséhez. Rendhagyó a tapasztalat lehetősége is, hogy a bálványosi szabadegyetem biztosítja számunkra azt, hogy a döntések mögötti koncepciót egyenesen az adott területet képviselő kormányzati szereplő előadásában hallgathatjuk meg.

Závogyán Magdolna kiindulópontja szerint a változás a kultúra természete, de most valóban eljött az ideje annak, hogy ágazati szinten rendezzük a struktúraváltást. Mint megjegyezte, a kulturális kérdéseket illetően egyértelműen Kárpát-medencében gondolkodtak mindig. Kulturális államtitkárként viszont az foglalkoztatja, hogy mi az állam szerepe a kultúra finanszírozásában, mi az, ami szükséges, de nem elégséges alap. Nem minden pénz kérdése, foglalta össze Závogyán Magdolna többször is ezt a tézist. Hiszen a kulturális finanszírozások dacára is nagy probléma, hogy a közösségek szétestek, ezért újra kell azokat gondolni és rendezni. Értékalapú, a kultúrát megélő és nem fogyasztó közösségeink nem lesznek. Vizsgálni kell, hogy mi a szakemberek felelőssége ebben. A közművelődés területén a nemzeti és értékalapú hálózatban gondolkodó platformok kidolgozásán kell elérni újabb eredményeket. Kérdés azonban, hogyan tudjuk a kultúrát erősíteni. Az államtitkár a garanciát azokban a közösségekben látja, amelyek akkor is működőképesek maradtak, amikor nem volt lehetőség az anyagi finanszírozásra. A nemzettudat nem pénz kérdése.

Forrás: helyorseg.ma

Szerző: Pál-Lukács Zsófia

Fotó: Bach Máté