Nyári könyvvásár a Terror Háza Múzeumban

A legforróbb nyári napokon is kikapcsolódást nyújthat egy-egy könyv – az alábbiakban megvásárolható kiadványaink közül ajánlunk néhányat, melyeket könyvesboltunkban és webshopunkban (a könyvek borítóira kattintva) egyaránt beszerezhettek.

Roger Scruton: Futóbolondok, csalók, agitátorok. Az újbaloldal gondolkodói (2019)

„Semmi sem leplezte le jobban a kommunizmus követőit, mint a „lét határozza meg a tudatot” tétel állandó szajkózása. Ők is tisztában voltak vele, hogy Karl Marx állítása merő tévedés, ezért aztán hatalmas energiákkal kísérelték meg a tudat átformálását. Mivel politikai utódjaik, a kortárs baloldali gondolkodás képviselői is tisztában vannak a világ valódi rendjével, éjt nappallá téve, könyvtárakat megtöltő lendülettel igyekeznek filozófiai alapot teremteni eszméiknek. Roger Scruton, az angol konzervatív filozófus számukra légy a levesben, kavics a cipőben, bors az orruk alatt. Futóbolondok, csalók, agitátorok című könyvében Scruton nagy türelemmel és rendkívül szórakoztatóan bontja le a hamis légvárakat. A kötet végére magunk sem értjük, hogyan futhattak be ekkora pályát a baloldal pehelysúlyú sztárjai. Illetve dehogynem!”

Tőkéczki László: A bohém zseni. Gróf Andrássy Gyula szellemi-politikai arcéle (2020)

„Andrássy Gyula (1823–1890) a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, mégis alig beszélünk róla. A kiegyezés társszerzőjeként ő lett a dualizmus korának első miniszterelnöke. Kivételes politikai tehetség volt. A szabadság szerelmese, igazi romantikus hős, a reálpolitika mestere. Lelkes, de nem fanatikus. Művelt, de nem kioktató. Hagyománytisztelő, de nem a múltba ragadó. Megfontolt, alapos, de nem kukacoskodó. Nagyvonalú, méltányos és mindenkor szórakoztató. Andrássy Gyula szikrázó személyisége és politikai teljesítménye révén kiemelkedett kortársai közül. Tőkéczki László (1951–2018) a túlontúl korán elhunyt Széchenyi-díjas történész a tőle megszokott eleganciával és szerénységgel állítja elénk Andrássy Gyulát. A könyv megjelenését már nem érhette meg. A kötetet Schmidt Mária szerkesztette.”

Tőkéczki László:  Tisza István (2018)

„Tisza ​István személyéről,és életművéről a legutóbbi időkig a „haladó kortársak és utókor” kliséi élnek a köztudatban. Jellemző, hogy bár már elég sokan tudják, hogy ellenezte a háborút, közkeletű panel az, amely Tisza Istvánt mégis a háborús fanatizmussal azonosítja. Személye az ún. progresszív szemlélet számára még ma is mintegy a „feudális” Magyarország megtestesítője, holott aligha volt nála végiggondoltabban klasszikus liberális (szabadelvű) politikus.

Tisza István a valóságban a szélsőséges, a radikális eszmék, a mindent ígérgető illúziós politikusok és értelmiségiek ellenfele volt – de mindig jogállami keretekben és szenvedéllyel áthatott szellemi eszközökkel. Szenvedélyesen szerette hazáját, a történelmi Magyarországot, amelyért minden célszerű lépésre – tehát a folyamatos reálpolitikára („megalkuvás”) is hajlandó volt. Egész életműve a veszélyeztetettség tudatában alakult s az egykori kedvező dualista magyar nemzeti pozíció fenntartását szolgálta. Hívő keresztyénként a személyesen is vállalt szociális gondolat is áthatotta. Kevés nálánál őszintébb híve volt az önkormányzatiságnak.”

Bernáth Gábor (szerk.): Hadifogoly voltam Szibériában – Vándor Ferenc naplója (2018)

„Adott egy magyar altiszt, aki megjárja az első világháborús frontot és orosz hadifogságba esik. Magyar nyelvű kézírásos naplóját egyik fia 1954-ben találja meg Barcelonában. Vándor Ferenc a fogságból nem tért vissza hazájába, előbb Bécsben, majd spanyol földön kezdett új életet. A napló öt súlyos év történetét meséli el, kár, hogy szerzője nem folytatta. Vándorék ugyanis titkos fagylaltreceptet is őriznek, amely újra és újra talpra állította a családot.

Mit tehet az ember tízezer kilométerre az otthonától? Nehezítő körülmény, hogy hősünk hadifogoly, hogy 1917-et írunk, és hogy a helyszín Szibéria. Vándor Ferenc naplót vezet. Aki elolvassa, maga is túlélő lesz.”

Schmidt Mária: Új világ született 1918–1923 (2019)

„Az 1914-ben kezdődött és világméretűvé dagadt összecsapás felrobbantotta és megszüntette a régi világot, miközben utat nyitott egy új, minden korábbinál kegyetlenebb korszaknak, amelyet rövid huszadik századnak szokás nevezni.

A Nagy Háborúról szóló első értelmezési kísérletek magából a háború logikájából sarjadtak, és a gonosz, illetve a jó közötti küzdelemként írták le az eseményeket. Ez az értelmezés máig sok hívet tudhat magáénak. Schmidt Mária történész nagyívű esszéje az egyik első szellemi próbálkozás, hogy túllépjünk az ellentétpárokkal operáló magyarázatokon. Csak száz év telt el azóta, így kijelenthető: ez a könyv igazi kezdet. Sokan fognak még hivatkozni rá.”

Schmidt Mária: Nyelv és szabadság (2017)

„Mint mindig, most is a nyelvvel kezdődött minden. A nyelv kisajátítása, erőszakos birtokbavétele oda vezetett, hogy félelmetes távolságba kerültünk a valóságtól. Nincsen ennél súlyosabb krízis.”

„Aki megpróbál kitörni a féligazságok, a mesterséges gondolatkísérletek szorításából, nem kevesebbet kockáztat, mint a kiűzetést a hazugságok paradicsomából. Igaz, néhány évtized, évszázad múlva hivatkozási alap lehet, de a szétesett jelen foglyai itt és most irgalom nélkül igyekeznek leszámolni vele. Schmidt Mária jelen könyvével most is kockázatot vállal. Ironikus hitvallása szerint nincs választása: a tét a szabadság.”

Petri Lukács Ádám: Petri 75 – Közelítés (2018)

Exkluzív kötet, gazdag képanyaggal Petri György születésének 75. évfordulójára, melyben fia, Petri Lukács Ádám visszaemlékezéseiből eddig ismeretlen oldaláról szerethetjük meg az emblematikus költőt.

„Valamikor a kilencvenes évek elején kapott nővérem férjétől egy igen drága túracipőt Németországban. Papát ez komoly kirándulóvá tette: ültünk az akkor még Ifjúsági presszó néven működő aktuális törzshelyén (most a Remiz étterem áll ott), s hosszan mesélt arról, hogy milyen szüksége volt erre a kiváló lábbelire, amely immár alkalmassá teszi azokra a börzsönyi, pilisi túrákra, amelyekre eddig is készült. Pár itallal később már a Tátra megmászása is szóba került legnagyobb meglepetésemre Papa hirtelen a szakavatott túravezető szerepét húzta magára, elmagyarázva, a széltől miért kell óvakodnunk, ám az eső miért nem gond, mit teszünk majd, ha ránk esteledne, miképp tudunk ellenni az erdei táplálékon, ha eltévedünk, és miért nem kell a társaságában tartanom a medvéktől.”

Békés Márton: Gerillaháború (2017)

„Mostanra nemcsak a háború természete, hanem szerepe is megváltozott. A fegyveres konfliktusok többsége nem államok között, hanem államokon belül zajlik, a csatatér pedig egyre inkább a város lesz.

De továbbra is aktuális a napóleoni háborúk idején megjelent kivételes alak: a gerilla. A folyamatosan mozgó, „üss és fuss” taktikát alkalmazó gerilla-hadviselés csak látszólag szertelen és ötletszerű. Hosszú hagyománya, gazdag elmélete és eredményes gyakorlata van. A gerilla kiérlelt taktikával és következetes stratégiával rendelkezik, amely a vendée-i katolikus parasztfelkeléstől az IRA függetlenségi háborúján át napjaink kurd fegyveres önvédelméig már számtalanszor bizonyított. A gerillaháború a semmiből keletkezik, gyakran ölti népfelkelés formáját, harcosai forradalmi háborúban edződnek. Nem volt ez másként Budapesten sem – 1956-ban.”

Békés Márton: Fordul a szél (2019)

„Ma nem elsősorban a jobboldal és a baloldal között zajlik a küzdelem, hanem azok között, akik hisznek a nemzetállamokban, a határok fontosságában, a család és a munka értékében, és azok között, akik nem. A fő frontvonal a nemzeti, demokratikus erők és nemzetközi, antidemokratikus erők között húzódik. A nemzeti szuverenitás és a népszuverenitás összekapcsolódott egymással: ennél nincs erősebb gátja a globalizációnak. A kommunizmus bukása óta az internacionalizmus számos különböző változatban jelenik meg: neoliberális globalizáció, a »nyílt társadalom« utópiája, iszlám fundamentalizmus. Ezekkel az internacionalizmusokkal szemben állnak a nemzetállamok. Közeleg a népek tavasza?”

Kormos Valéria: A végtelen foglyai – magyar nők szovjet rabságban 1945–1947 (2017)

„Wiedermann Piroska csak derül, amikor az egészséges táplálkozás szóba kerül. Hiszen ez nekik jóval előbb megadatott, kényszerből, életösztönből. A szójaliszt, a kukorica, a mandarin mentette meg az életüket, tartotta őket egészségben. A második évben ugyan még mindig semmi hír nem volt otthonról, de a kijárásuk szabad lett. És bizony megtörtént, hogy a helybéli fiatalemberekkel egy-egy fiatal lány szerelembe esett. Mások – mint ő is – csak kiültek a tenger partjára, bámultak a végtelenbe. A honvágy ilyenkor gyötrőbb volt, mint az éhség. Tudták, hogy valahol létezik egy másik világ. A legpokolibb az volt, amikor hetente kétszer, nem is oly messze a tábortól, látták a fehér luxus üdülőhajókat elúszni.”

Kormos Valéria: Álomszövők – Nőnek lenni a Kádár-korban (2019)

„Gyorstalpalón végzett ügyésznő, titkos apáca, vezérigazgató, SOS-anya, kozmetikus, divattörténész, rekord példányszámú hetilap főszerkesztője – utak, életek, a szépségtől a taszítóig, akikkel pályám 1970 és 1989 között összehozott. Majdnem két évtized a Nők lapjánál. Itt ismerhettem meg a gazdasági érdekek szerint változtatott női szerepeket, amelyek forgatókönyvei mindig felülről érkeztek, ezért illett volna boldognak és hálásnak lenniük, lennünk. Nem értettem magam. Ha ez így lenne, miért jövök ki egy gyár, egy női munkásszállás kapuján olyan furcsa, szomorú hangulatban? Amikor már egy szabadabb korszakban erről az érzésről beszélgettem tehetséges asszonyokkal, többször említették, hogy »akkoriban szürkének kellett lenni«.”

Ocsenás Péter: Kerek erdő közepében. Egy tápos Lentiben (2017)

„Ocsenás Péter személyes története egész nemzedékek közös élménye: a Magyar Néphadsereg (és az egész politikai rendszer) bornírtságát kifejező alkotás, ezért ajánlom mindenkinek.

Aki hasonló helyzetben élte át ezeket az éveket, az felidézheti saját keserédes emlékeit. Akik nem – és a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlésével egyre nagyobb lesz ezek száma -, azok talán megértik, ha egy korosztály tagjai találkozásaikkor miért terelik a szót szinte azonnal katonaélményeik vég nélküli taglalására.”