Négyszáz oldalon mesél

A Petri-rajongók igazán nem panaszkodhattak az elmúlt években, az 1943-ban született és 2000-ben elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró életművének újrakiadása, a pártállami időkben ki nem adott verseinek publikálása és születése 75. évfordulóján fia által szerkesztett antológia bőséget jelentett Petri György kedvelőinek.

Az idei ünnepi könyvhéten egy közel 400 oldalas interjúkötet jelent meg Petri György különbözése címmel. A kötethez misztikum is tartozik, ahogy a kiadói ajánlóban olvassuk: „Egy mindeddig ismeretlen, kazettaszalagokról megmentett interjú gondos lejegyzését nyújtjuk át a Petri-életmű iránt érdeklődő olvasóknak.”

Az már a könyv létrejöttét támogatók listájából kiderül, hogy a kötet hiánypótló és a Petri-galaxis sajátságosan outsider, szubkulturális, misztikus jellege miatt is nagyon fontos a mai magyar irodalom ápolóinak. A kiadványt a Kertész Imre Intézet, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, a Petőfi Irodalmi Múzeum és Petri György jogutódja hozta tető alá. A kötet nemcsak a „magyar Ginsberg” teljes nyíltságában elmesélt életének minden részlete publikálásától, de magától a szerző személyétől, Tasi Józseftől (1939–1999), a PIM egykori tudományos főmunkatársától vált kiemelten fontossá. Tasi Petri mellet a 20. századi magyar kortárs irodalom és művészélet olyan nagyágyúival készített interjúkat, mint Déry Tibor, Pilinszky János, Kocsis Zoltán (Pilinszkyről), Gyurkovics Tibor vagy Simon Andor, s ha ez még nem lenne elég, irodalmi kiállításokat, konferenciákat is szervezett.

A Soltész Márton szerkesztésében kiadott kötetről a támogató intézmények vezetői közül Demeter Szilárd PIM igazgató így írt egy helyen: „Amikor megkérdeztem, hogy miért kellene nekem egy harminc évvel ezelőtt készült interjút elolvasnom, akkor Schmidt Mária csak annyit mondott: ha érteni akarod a kortárs magyar irodalmi életet, akkor olvasd el. Elolvastam, vettem egy nagy levegőt. Kifújáskor annyit mondtam, na igen. És ezt persze még párszor. Belégzés, kifújás, na igen. A kényelmetlen ember azért kényelmetlen, mert szabad, és a megélt szabadsága emlékeztet téged arra, hogy neked is szabadnak kellene lenned.”

Forrás: 24.hu
Szerző: P. Z.