A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár címet kapta egy érdekes, kemény hangú, de könnyen olvasható kötet, amely a KKETTK Alapítvány zsebkönyvsorozatában jelent meg. Röviden szólva korunk valóságáról és a mi belső valóságunkról szól. A szerzővel, Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, miniszteri biztossal beszélgettünk a kultúra, a haza, a kötődés kérdéseiről. A popkultúrát és … Bővebben Jaj a kétszer gyáváknak!
Párbeszédre invitál és továbbgondolásra késztet Demeter Szilárd: A valahol szabadsága című rendhagyó hazaszótára, mely július elején jelent meg, és első bemutatója a Gombaszögi Nyári Táborban, a Ma7 médiacsalád sátrában volt. A ma7.sk írása.
Hazaszótár – A valahol szabadsága címmel indított beszélgetést a béke idején július 21-én, pénteken a bálványosi nyári szabadegyetem Magyar Kultúra-sátrában Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
„L. Simon László az a típusú gondolkodó ágens, aki a pártpolitikán túl íróként is utolsó leheletéig politizálni fog. Mert hiszi: nem csak joga, de kötelessége is megszólalni, véleményt nyilvánítani – és ezáltal közvéleményt formálni”– fogalmaz a kötet szerkesztője Soltész Márton irodalomtörténész, L. Simon László legújabb, A megőrzés kultúrája című esszékötetének utószavában. A Kertész Imre Intézet … Bővebben A megőrzés kultúrája – megjelent L. Simon László legújabb esszékötete
Új kiadvánnyal bővült a XXI. Század Intézet 21 elnevezésű zsebkönyvsorozata. A sorozat ötödik kötetében Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója sajátosan egyedi gondolkodás- és látásmódjába, világ- és magyarságfelfogásába enged betekintést, a most megjelent A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve, amely G. Fodor Gábor politikai filozófus, az Intézet stratégiai igazgatójának szerkesztésében látott napvilágot.
A Nyugat alapértékeihez való kötődés. A pragmatikus, békepárti külpolitika iránti elkötelezettség. A nagy nemzeti célokhoz való ragaszkodás. Mit árul el a kortárs progresszív mozgalomról, hogy a 20. század baloldali ikonja ma tőrőlmetszett konzervatívnak számítana? A Mandiner cikke.
John F. Kennedy neve mindenkinek mond valamit, annak is, aki soha nem foglalkozott amerikai történelemmel. Beugorhat róla sármos megjelenése, stílusos felesége: Jackie Kennedy, az űrverseny, a kubai rakétaválság, Marilyn Monroe, a polgárjogi mozgalom, vagy éppen 1963-as dallasi meggyilkolása, ami máig lázban tartja a világot. Kennedyvel legenda született. Esetében ráadásul nem pusztán egyetlen személyről beszélünk, hanem … Bővebben A politika Frank Sinatrája – John F. Kennedy és ami mögötte van
A Petri-rajongók igazán nem panaszkodhattak az elmúlt években, az 1943-ban született és 2000-ben elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró életművének újrakiadása, a pártállami időkben ki nem adott verseinek publikálása és születése 75. évfordulóján fia által szerkesztett antológia bőséget jelentett Petri György kedvelőinek.
Mivel a modernitásban már nem általános a vallási igazságok elfogadása, azaz végbement a szekularizáció, a modern ember nem a túlvilági mennyországban hisz, hanem ezen a világon szeretné megvalósítani. Azaz materialista lesz – és nihilista. Az e világi megváltás eszköze pedig az állam, amely így hatalmasra nőtt – az államtól várjuk a megváltást, az egyén problémáinak … Bővebben Új magyar modernitáskritika
Lassan 60 esztendeje, hogy John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök a Texas állambeli Dallasban, egy ellene megkísérelt merénylet áldozataként elhunyt. Az Egyesült Államok 35. elnökét halála másnapján, november 23-án a Fehér Ház Északi Csarnokában ravatalozták fel, pontosan abban a szobában, ahol csaknem száz esztendővel korábban hasonlóan tragikus sorsú hivatali elődjét, Abraham Lincoln elnököt. A dallasi események … Bővebben Fekete Rajmund Kennedy-könyve új határokat jelöl ki
